Éppen ma 141 esztendeje (1871. december 10.), hogy megalakult a Pécsi Korcsolyázó Egylet. Mindössze két évvel maradt le a Pest-Budai Korcsolyázó Egylettől, amely ekkor már több, mint 400 taggal rendelkezett.

Elegáns korcsolyázó hölgyek a Városligetben

Akárcsak a fővárosban itt Pécsett is ez volt az első olyan sportegyesület, amely előszeretettel fogadott hölgyeket is a tagok sorába. A város prominens személyiségeinek feleségei és különösen leányai rövidesen megragadták az alkalmat, hogy a választmány és a tisztikar tagjaként bekapcsolódhassanak az egylet működésébe (1875-ben Grünhut Ignácné, Kaufman Nándorné, Zsolnay Teréz, Jeszenszky Etelka, Madarász Ilka, Veszely Ida).  Tehették mindezt annak köszönhetően, hogy a társadalom inkább tekintette a jégpályát táncteremnek, semmint egy olyan terepnek, ahol a férfiak versengenek egymással. A korcsolyapálya a téli társadalmi érintkezés jelentős fórumává vált, ahol a nők a nyilvánosság előtt mintegy látványként tűnhettek fel. A tornászattal ellentétben a korcsolyázás felszabadultan komolytalan, örömteli, szabadon választott, ideológiamentes, jelenre irányuló, apolitikus szórakozást és társasági időtöltést jelentő testmozgás volt.

A Pécsi Korcsolyázó Egylet jelvénye

A korcsolyaegylet minden évben, amikor az időjárási viszonyok úgy alakultak újjáalakult és biztosította a megfelelő helyszínt. Általában zeneszó mellett csúszkáltak. Délután elsősorban gyerekek, míg este a felnőttek voltak többségben. 1875-től a melegedővel ellátott jégpálya a Madarász-féle uszoda (ma Hullámfürdő) és a Vasúti út között elterülő réten volt (ma Köztársaság tér). 1887-ben a tulajdonos a pályát felmondta, új otthonára a Siklósi országút mentén a vámháznál lelt (ma Rákóczi út). 1890-ben azonban az oktatási miniszter szorgalmazására minden felsőbb iskolának és a leányiskoláknak is gondoskodnia kellett arról, hogy a diákok megfelelő pályákon hódolhassanak ennek a téli sportnak.

Az egykori korcsolyapálya a mai Köztársaság tér helyén

A korcsolyázás volt az egyik olyan sportág, amelyet a konzervatív illemtankönyvek is előszeretettel ajánlottak olvasóiknak a két világháború közötti időszakban: "Korcsolyázás. Kellő ügyesség mellett egészséges, kecses és nőies sport a korcsolyázás is. Öröme a táncéval vetélkedik, annak az egészségre káros hatásai nélkül."(Gerely Jolán: A művelt leány. 1933. 94.)

Felhasznált irodalom:
Bezerédy Győző szerk.: Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. Pécs, 1987.
Bödő László: Sportlétesítmények Pécsett a 19. században. Pécsi Szemle 2000/tél 83-92.
Hadas Miklós: A műkorcsolyázás. In: A modern férfi születése. Helikon, 2003. 215-229.