Báró Mirbach Júlia 1892. október 8-án született. 1934/35. tanévben okleveles polgári iskolai tanárként kapott megbízást a polgári leányiskolában német nyelvi órák tanítására. A Sancta Maria Női Otthon egyesület (1925-1950) alapítója és a hozzá tartozó Leánynevelő Intézet igazgatója. A Szent Kereszt (1935-1937) - a Keresztrefeszített Üdvözítő Társulatának Hírnöke - című lap felelős kiadója és szerkesztője. A negyedévente 4-8 oldal terjedelemben megjelenő sajtótermék kizárólag hitbuzgalmi cikkeket közölt. Mirbach Júlia 1974. március 26-án hunyt el Pécsett.
.jpg)
Mirbach Júlia (Juliska néni) ajándékozási bejegyzése Gerely Jolán: A művelt leány című könyvében
Sancta Maria Női Otthon Egyesület és Háziasszonyképző Iskola 1933-ban jött létre Mirbach Júlia saját házában (Árpád u. 25. ma nagyjából a Barbakán tér 5. sz. alatti telek). Az internátusban a szegény sorsú leánytanulók nyertek elhelyezést és oktatást. A két éves iskola elsősorban falusi értelmiségi feleségek képzését szolgálta. 1944-ben a német megszállás után a vidéki tanulók hazautaztak, s a megyéspüspök rendeletére „irataikat elveszített menekült apácákat” (valójában Budapestről zsidó származásuk miatt elmenekített nőket) helyeztek el az intézetben. 1945-ben nyilvánossági joggal felruházott nevelőintézetként folytatta működését 65 leánytanulóval, akik közül többen Pécs különböző középiskoláiba jártak. 1948-ban megszűnt, 1950-ben az intézményt fenntartó egyesületet feloszlatták.
Az Otthonban bújtatott, álnevet használó nők egyike volt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, aki a második világháborút követően is rendszeresen levelezett Mirbach Júliával és igyekezett közben járni boldogulása érdekében.
Az események után 12 évvel az alábbi hivatalos, két tanúval hitelesített irattal fordul a pécsi járásbírósághoz:
„A pécsi járásbíróság f. hó 9-én tárgyalja Mirbach Júlia nyugdíj-, illetve öregségijáradék-kérelmével kapcsolatos ügyét. Alulírott kötelességemnek tartom, hogy a teljesen jogos kérelemhez a járásbíróságot a következőkről tájékoztassam: Mirbach Júlia, mint az iratokból kiderül, Pécsett a Bartók Béla út 25. sz. házban működő, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó internátus igazgatója volt, és 1944-ben, a német megszállás után intézetét illegálisan Pécsett tartózkodó üldözött nők rendelkezésére bocsátotta, akiket a hatóságoknál mint kibombázott menekülteket jelentett be. Az üldözötteket minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elszállásolta és élelmezte mindaddig, amíg azoknak arra szükségük volt. Így kerültem magam is, a fasiszták által később meggyilkolt Radnóti Miklós költő özvegye, 1944 nyarán Mirbach Júlia otthonába. Az ott menedékre találtak közé tartozott például Ferenczy Miklósné, jelenleg a Közlekedésügyi Minisztérium főelőadója, Sárközi György mártírhalált halt költő unokahúga, Vilt Tibor szobrászművész ugyancsak országos hírű szobrász felesége: Schaár Erzsébet, Non Györgyné sz. Biró Vera, a legfőbb ügyész felesége és még sokan mások, akiket mind felsorolni nem tudok, mert legális nevüket nem ismertem. Mirbach Júlia jóvoltából 1944 nyarát valamennyien nála tölthettük, és csak ősszel, amikor a fasiszta rendelkezések Pécset határzónává nyilvánították, és az ott-tartózkodás fokozottabb veszéllyel járt, kényszerültünk onnan elutazni, amihez ugyancsak ő nyújtott mindnyájunknak segítséget. Tudomásom szerint Mirbach Júlia kérelmében fentiekről semmiféle említést nem tett, és önfeláldozó, bátor kockázatvállalása, amellyel nagyszámú (kb. 20–25) üldözött védelmét önzetlenül vállalta, ügye megítélésénél, volt védencei véleménye szerint, nem maradhat figyelmen kívül.
Budapest, 1956. április 6.
Radnóti Miklósné
középiskolai tanár
lakik: Budapest, XIII. Pozsonyi u. 1."
Gyarmati Fanninak köszönhetően Mirbach Júlia bárónő megkapta az őt megillető nyugdíjat a kommunista hatóságoktól.
http://www.gyomroi-hirhatar.hu/hirek/nyary-krisztian-hogyan-elte-tul-gyarmati-fanni-a-haborut
