Árvai Tünde történész blogja

Elfeledett pécsi nők nyomában...

Elfeledett pécsi nők nyomában...

A fürdőzés egykori pécsi szerelmesei

2016. július 25. - Á.T.

A 19. század második felében, amikor a lakások alapfelszereltségéhez nem feltétlenül tartozott hozzá a fürdőszoba, a pécsi fürdők közegészségügyi szempontból is igen jelentős szerepet töltöttek be. Már ezekben a korai létesítményekben is igen magas színvonalú (wellness)szolgáltatások igénybevételére nyílt lehetőség.

59_1_ferencjozseffurdo_mee_1917.JPG

A kor erkölcsi viszonyai megkövetelték, hogy a két nem képviselői szigorúan csak külön időpontokban látogathassák a fürdőt. A hirdetésekben mindig gondosan feltüntették a férfi és a női órákat. Ezzel a félnyilvános jelleggel együtt is elmondható, hogy a fürdő fontos közösségi térként, találkozó helyként működött a nőtársadalom tagjai számára. Az egykor a mai Rákoczi úton található Ferenc József fürdő kialakításakor is szem előtt tartották ezt a tényezőt és külön pihenőtermet alakítottak ki a vendégek számára, akik a kezeléseket követően ebben a helyiségben fogyaszthatták el frissítőiket és cserélhették ki gondolataikat.

Az 1870-es évektől felfutó harkányi fürdőzés divatjának a pécsi közönség is előszeretettel hódolt. Az 1910-es években már fürdővonatokat is indított a MÁV üzletvezetősége. 1918-ban például június 2. és szeptember 8. között naponta igénybe vehette ezeket a szerelvényeket a közönség a Pécs–Dolnji-Miholjac útvonalon.

59_2_harkany_me_1938_47.JPG

Úgy tűnik, hogy a 19. században az utazásra nyitott közönség tagjai olyan módosabb körökből kerültek ki, amelyek számára a külföldi kirándulások is megvalósíthatóak voltak. Természetesen inkább volt presztízs megmártózni az abbáziai habokban vagy a Monarchia legelőkelőbbjeivel együtt ázni Herkulesfürdőn, mint egyetlen napra átlátogatni egy szomszédos fürdőhelyre. 1918-ban egyaránt népszerű volt a pécsiek körében a felvidéki Szliácsfürdő (ma Szlovákia) és a szlavóniai Daruvár (ma Horvátország).

szlatina1900.JPGAz abbáziai Szlatina fürdőközönsége 1900-ban

A két világháború közötti időszak fürdőkultúra szempontjából is jelentős változásokat hozott, hiszen felértékelődtek a belföldi úticélok, élen a Balatonnal. Ennek oka, hogy a kirándulás, belföldi utazás iránt egyre szélesebb társadalmi igény mutatkozott. Minden társadalmi réteg vágyott a természetközeli élményekre, a hazai természeti kincsek megismerésére, élvezetére. Pécsi egyesületek rendszeresen fogtak össze, hogy a legnehezebb gazdasági körülmények között is legalább a gyermekek nyaralhassan a magyar tenger partján, kiváltképp sokat emlegették a pécsi lapok Fonyód üdülőtelepét. Ugyancsak megváltozott a helyi fürdők jellege, hiszen az egykori Madarász-Szontágh-féle uszoda az 1930-as évektől már hullámfürdőként várta vendégeit.

1936.jpgA Madarász-féle hullámfürdő az 1930-as évek közepén

A hölgyek fokozatosan jelentek meg az úszósportban is. Egy 1906-ban megrendezett úszóversenyen, 50 méteres távon Károly Leóna, a Pécsi Nemzeti Színház énekesnője ért el első helyezést. 1930 júliusában új kerületi csúccsal nyerte meg Konyi Piri (PAC) a 100 méteres női gyorsúszást. Tarlós Márta ugyancsak a PAC színeiben lett első 1934-ben a dél-dunántúli folyami bajnokságon, Mohácson.

A fürdés a napi higiénia részévé vált, a fürdőzés a városi uszodában pedig délutánonként immáron koedukált közösségi élménnyé, szórakozássá. A nyilvános szféra egy újabb szegletével gazdagodott tehát a női mozgástér, a divattervezők nagy örömére és az egyházi iskolák teljes kétségbeesésére. A női fürdőruha zsugorodásáról később még szó esik. Vélekedésem szerint nem kizárólag a Miasszonyunk női kanonokrend pécsi növendékei számára volt tilos a szünidőben a strandfürdők látogatása. Nem tudható, hogy a családi nyaralások tervezésekor mennyire vették figyelembe a tilalmakat, de kétségtelenül tartalmazta őket az intézmény rendtartása. A tanácsadó könyvek szerzői is meglehetősen elítélően szóltak a strandfürdőkről, nem rejtve véka alá a látogatóközönséggel kapcsolatos erkölcsi aggályaikat: „A te meztelen idomaid biztos, hogy nem ébresztenek senkiben meg nem engedett kívánságokat? Sok kisleány rémülve menekülne a strandról, ha csak halvány sejtelme is volna, hogy milyen vad és durva vágyakat ébresztett némelyekben a puszta megjelenése…”

Források:
Pécsi Napló 1918. június 10. 5.
Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. Pécs, 1987. 130, 340–341.
Csabai Margit: Amit a nagyleánynak tudnia kell. Bp., 1937. 90.

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-notortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr458912720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása