Árvai Tünde történész blogja

Elfeledett pécsi nők nyomában...

Elfeledett pécsi nők nyomában...

Csorba Mária a pécsi szocialista mozgalom élharcosa

2014. március 16. - Á.T.

Csorba Mária
(1874 Hódmezővásárhely – 1944 Tomszk?)

1874. szeptember 10-én Hódmezővásárhelyen nyomorban élő szülők gyermekeként látta meg a világot. 9 éves korában már cselédnek adták szülei. Az 1894-es hódmezővásárhelyi Szántó-Kovács-féle megmozdulás véres kimenetele mozdította a szociáldemokrata párt helyi szervezetéhez való csatlakozásra. Itt ismerkedett meg Kovács Péter cipésszel, akivel később házasságra lépett. Belépett a Magyarországi Munkásnő Egyletbe és fáradhatatlan agitációba kezdett lakóhelyén és környékén. 1908-ban az ő elnökletével alakult meg a SZDP nőszervező bizottsága. Munkahelyét elvesztve (cipőfelsőrész készítésből élt) 1912-ben a fővárosba költözött.

nőmunkáscímlap.jpgA Magyar Nőmunkás Egyesület hivatalos lapja

Elvált férjétől, akiben csalódott, amiért eltávolodott a mozgalomtól. Két fiát tisztességben, egyedül nevelte. A Munkásnő Egylet munkájában a fővárosban is részt vállalt, egészen az alelnöki pozícióig jutott. 1915-ben az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál kapott alkalmazást. Kitűnő szónok és jó agitátor volt, aki 1919 februárjától az SZDP alkalmazásában állt. A Tanácsköztársaság idején a VII. ker. Munkástanács és a Forradalmi Törvényszék tagja és a Vörös Hadsereg egyik osztagának politikai megbízottja. A Tanácsköztársaság bukása után Kassára, majd Pécsre költözött. Érkezésekor már némi múlttal rendelkezett a munkásnő mozgalom, hiszen a bányában, a kerámiagyárban, az építőiparban és a szabóiparban dolgozó nők fontosnak tartották az önszerveződést. Haraszti Sándor a következőképpen emlékezett alakjára: "40-45 év körüli, alacsony termetű, fekete kendőben járó, szerény, csendes, kevés beszédű asszony volt. Pécsett eredményes pártmunkát végzett. Létrehozta a háztartási alkalmazottak szervezetét, mintegy 200 taggal." Talán a pécsi szocialista nőmozgalom belső megosztottsága is hozzájárult ahhoz, hogy a pártengedély megtagadása okán végül nem jött létre a pártnak helyi női szakcsoportja. Csorba Mária körül kb. 18-20-an csoportosultak, de a pártvezetés bizonyos Pritznét kívánta a megalakítandó csoport élére, akit ők nem támogattak. A szerb megszállás megszűnését követően Csorba Mária Belgrádba emigrált, ahol tartotta a kapcsolatot a többi politikai okok miatt kivándorlóval. Később Bécsbe költözött, majd illegálisan visszatért Budapestre és Szegedre, hogy szervezze a kommunista csoportokat. A rendőrség tevékenységét felgöngyölítette, elfogták (1922) és fegyházbüntetésre ítélték. 37 havi börtön után 1925-ben fogolycsere révén jutott a Szovjetunióba, ahol folytatta agitációs munkáját. Számos nemzetközi munkásfolyóiratban publikált. Részt vett a Vörös Segély és a moszkvai munkás klub munkájában. Baráti kapcsolat fűzte Lenin özvegyéhez, Krupszkajához. A második világháború kitörése után Rosztovból menekülni kényszerült. Hosszú betegeskedés után 1944 őszén halt meg feltehetően Tomszkban.

Alakját egy munkásköltemény is megörökítette:

Ismeretlen, néma harcos,
ismeretlen Csorba Márja;
unokád az már a büszke
teljesülés útját járja.

Széles az út, nagyságos út
fut a napos, szebb honlapba.
Ezt az utat a te kezed,
a te körmöd nyomdokolta...

Ma már rólad nóta járja,
s dalban csendül hős emléked,
ma már szabad vörös zászlónk
mélyen meghajol előtted...

Csorba Mária emlékét szülővárosában róla elnevezett utca és általános iskola is őrzi.

Forrás:

Szabó Gyula: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig.
Magyar Életrajzi Lexikon

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-notortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr535865048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása