A diplomás nők világszervezete (International Federation of University Women=IFUW) 1919-ben jött létre. Az egyetemet vagy főiskolát végzett nők összefogását célzó mozgalom Amerikából indult útjára, a központi székháznak mégis a londoni Crosby Hall adott otthont. 1934-re mintegy 37 nemzet csatlakozott a szervezethez. 1919 és 1934 között mintegy 55 ösztöndíjat hoztak létre, amely segítségével tudósnők tucatjai számára vált lehetővé külföldi tanulmányutak megtétele. Az egyesületi jelvény felmutatásával az egyes székházak ingyen biztosítottak átmeneti szállást a tagok számára.
Az IFUW londoni székháza (Crosby Hall), hivatalos jelvénye és annak ábrázolása az egyesület magyar folyóiratában
Magyarország csatlakozását (1926) a nemzetközi szervezethez Kornis Gyula: Nők az egyetemen című tanulmánya, a nők erre adott válasza és a központi szervezet felhívása motiválta. 1934-ig Czeke Mariannt, Ritoók Emma, Arató Amália majd Techert Margit követte az elnöki székben. Utóbbi nevéhez köthető a pécsi csoport megszervezésének kezdeményezése. 1935-ben indult útjára az egyesület hivatalos közlönye a Magyar Női Szemle, amely rendszeresen beszámolt a fővárosi, a debreceni, a nyíregyházai és a szegedi mellett, természetesen a pécsi csoport tevékenységéről is.
Az 1934. december 10-én az Erzsébet Tudományegyetem jogi karának 1. számú tantermében megalakult Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete pécsi csoportja az országos egyesület alapszabályai szerint működött. Célja volt: „a magyar egyetemet és főiskolát végzett nőket egyesületbe egyesíteni, az együttműködés, a szellemi értékek kicserélése, a tudományos érdeklődés fenntartása, és a kölcsönös segítés céljából. Tehát érdekeit úgy a művelődés, mint a létfenntartás gazdasági nehézségei közt elő akarja segíteni.” Mindezek megvalósításának érdekében az egyesület igyekezett tagjai számára külföldi tanulmányutakat kieszközölni és létesíteni, továbbá gyűjtések útján anyagilag támogatni azokat. Figyelemmel kísérte a végzettek tanulmányi ügyeit, segítette őket továbbtanulásukban, társadalmi helyzetük fenntartásában. Magas színvonalú, irodalmi, zenei és tudományos előadásokkal, aktuális kérdések megvitatásával igyekezett ébren tartani tagjai szellemi érdeklődését. Adatokat gyűjtött a női tudományos munka eredményéről itthon és külföldön: a magyar nők nyomtatásban megjelent tudományos munkáit lajstromozta. Nemzetközi összeköttetéseiben igyekezett nemzetünk múltjának és jelenének, főleg a magyar kultúrának ismertetésével a magyarság ügyének szolgálni, anélkül hogy politikával foglalkozott volna.
A pécsi egyesület 68 taggal kezdte meg működését. Összejöveteleiket kéthetente az Erzsébet Tudományegyetem Erzsébet Kollégiumában tartották általában az egyetemi tanévhez igazodva késő ősztől nyárig. A két órás összejövetel egy részében valamelyik társuk szellemi termékét ismerhették meg. A tudományos témákat vagy társadalmi problémákat taglaló előadások mellett művészeti produkciók is bemutatásra kerültek.
Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete pécsi csoportjának vezetősége (1934)
díszelnök: Fuchsné Futima Sarolta
elnök: dr. Nánásyné Szanathy Aniella
alelnök: Zánkay Kornélia dr., Tolnay Margit dr.
titkár: Gyuris Gizella, Tyukody Franciska dr.
pénztáros: Homér Hanna dr.
ellenőr: Koppány (Knappig) Gabriella
választmányi tagok: dr. Cholnoky Dömmel Márta, Bruckmayer Márta, Fogarassyné Makara Anna dr., Falcsikné Vrabély Vera dr., Gyarmathyné Lábán Magda dr., Geigerné Szirtes Lilly dr., Linderné Braun Márta, Mansfeld Anna dr., Márkus Judit dr., Mojsisovich Margit, Székelyné Hetényi Márta, Szentvériné Vajszada Judith, Jónásné Wirter Erzsébet, dr. Zakariásné Makay Lilly
