Árvai Tünde történész blogja

Elfeledett pécsi nők nyomában...

Egy 1956-os elítélt leány pécsi emlékhelye

2015. október 23. - Á.T.

Tóth Ilona feltehetően soha nem járt Pécs városában, arcát és nevét mégis emléktábla őrzi a Széchenyi térről nyíló Nagy Lajos Gimnázium bejárati falán, jobb oldalt. Az 1956-os forradalom leverését követően az egyik nemzetközi figyelmet kapott kirakatper elítéltje volt a mindössze 24 esztendős orvostanhallgató.

 tothilona.jpgTóth Ilona Győrfi Lajos Pécsett látható éremnagyságú domborművén

Tóth Ilona
(1932–1957)

1932. október 23-án született Árpádföldön. Édesapja műasztalos segéd, majd gyári munkás volt, édesanyja tanítónő. Szülei 1934-től különváltan éltek. Édesanyja nevelte, aki 1945-ig állás nélkül volt, csak óraadásból és szülei segítségével tudta eltartani és taníttatni leányát. Ilona 1951-ben érettségizett a Teleki Blanka Általános Leánygimnáziumban. Visszahúzódó, filigrán lány, fiús alkatával igazi „szürke verébnek” tűnt. Egyáltalán nem volt lázadó alkatnak nevezhető, jól tanult, a gimnáziumban egy ideig DISZ-titkár (Dolgozók Ifjúsági Szövetsége) volt. Még 1951-ben felvételt nyert az orvostudományi egyetemre.

1956 októberében a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton.1956. október 23-án édesanyjával járta a várost, de csak „kíváncsiskodtak”, sehova nem csatlakoztak. Más forrás szerint diáktársaival együtt vett részt a tüntetésen. Október 25-én a rádióból értesült, hogy orvosokat keresnek, ezért jelentkezett a Szövetség utcai kórházban. Mivel ott nem tudtak munkát adni számára, átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba, bekapcsolódott a már intenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába. Mentőautóval járta a várost, vidékre is elment gyógyítani.

November 1-jétől letartóztatásáig a Péterfy kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. A fegyveres harc befejeződése után bekapcsolódott a politikai ellenállásba: részt vett röpcédulák, illetve az Élünk című illegális lap készítésében. A bírósági ítélet szerint 1956. november 18-án meggyilkoltak egy ismeretlen férfit, akit ÁVH-snak véltek. 1956. november 20-án tartóztatták le. Első fokon 1957. április 8-án gyilkosság és izgatás vádjával halálra ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. június 20-án jogerőre emelte, miközben az elsőfokú ítélet minősítését izgatásról szervezkedésben való részvételre súlyosbította. Június 27-én kivégezték.

toth-ilona.jpgTóth Ilona a nyilvános bírósági tárgyaláson

Elítélésének körülményeinek megítélése a mai napig ellentmondásos, ennek következtében gyakran kerül történészi érdeklődés homlokterébe. Eörsi László a Beszélő hasábjain Tóth Ilona – A valóság és mítosz címmel taglalta történetét Kiss Réka és M. Kiss Sándor többéves kutatásaik eredményét A csalogány elszállt- Tóth Ilona tragikuma című kötetben adták közre. 2007-ben Kiss Rékával a 24. hu riporterei pedig három részes interjú keretében beszélgettek Tóth Ilonáról.

toth_ilona_sirja.jpgTóth Ilona sírja a budapesti Új köztemetőben

A pécsi emléktáblát 2008. november 16-án állította a Tóth Ilona Alapítvány és az Összefogás Pécsért Egyesület. Fiatal, szuggesztív tekintetű Tóth Ilona látható Győrfi Lajos éremnagyságú domborművén, melyet a márvány emléktáblára helyeztek.

3622a8dc5890ed6e2b5cad7136b399e9_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-notortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr948014081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.