Árvai Tünde történész blogja

Elfeledett pécsi nők nyomában...

Glücklich Vilma előadása a nőkérdésről Pécsett (1918)

2014. április 26. - Á.T.

1909-re alig két éves működést követően szétzilálódott a Pécsi Nőtisztviselők és Kereskedelmi Nőalkalmazottak Egyesülete, de a liberális feminista nézeteket vallók az első világháború idején újjászervezték soraikat és 1918-ban életre hívták a Pécsi Feminista Egyesületet. Még a hivatalos megalakulást megelőzően járt városunkban az országos mozgalom vezetője, Glücklich Vilma, hogy előadást tartson a nőkérdés iránt érdeklődő közönségnek. A Pécsi Napló az alábbiak szerint számunk be az eseményről.

original (2).jpg

Glücklich Vilma pécsi előadása

– Saját tudósítónktól –

Méreteiben is imponáló keretek között zajlott le a feministák pécsi csoportjának ma esti gyűlése, melyen Glücklich Vilma, budapesti tanárnő, aki egyik leghivatottabb és immár külföldön is ismert vezetője a hazai nőmozgalomnak, tartott előadást a feminizmus erkölcsi alapjairól. A közönség, mely társadalmunk minden részét felölelte és legelőkelőbb hölgyeink mellett a munkásnőket is láthattunk, feszült figyelemmel hallgatta a magvas előadást, bizonyságot nyújtván róla, hogy a kérdés mennyire problémája a mának.

Az előadónő rámutat a történelmi pillanatra, melyben illetékes és magukat egyedül felelősnek elismerő tényezők rólunk, nélkülünk Bécsben és Berlinben határoznak és mi csak remegő szívvel várhatjuk, férfi gőgtől csepegő szavuk visszahozza-e a mindnyájunk által hőn áhított békét. A sorsdöntő időben a nők tehetetlen tagjai a társadalomnak és itt merül fel elsőben a kérdés, erkölcsi alapon áll-e a társadalom, melyben ez lehetséges. Mert erkölcsi alap elsősorban ez is és nem csak a két nem közötti viszony. Megtették-e a kötelességüket a férfiak és erkölcsös-e, hogy emberek hulló véréből más emberek gazdagodjanak? Erkölcs-e az, aki bírja, marja és erkölcsös-e a hiábavaló vérömlés? A feminizmus ítélete szerint ez nem erkölcs, amint hogy erkölcstelen nem csak ez, de minden háború. Ez az első kérdés az erkölcs mezején. A második sorba helyezett kérdés a mindennapi életben használt erkölcsi cselekedet, melybe a szerelem is bele tartozik. Nem csak nemi, de elsősorban emberi erkölcse van a nőnek is és aki embertársainak veszedelmes és árt, az nem erkölcsös, ha eleget is tesz a szerelem terén az erkölcsi parancsoknak. És viszont lehet valaki a szerelemben szemben az erkölccsel és egyéb cselekedeteiben erkölcsös.

A feminizmus a szerelmi erkölcs két alapelvét állítja fel. Az első a komoly, őszinte, nem csak a nőt kötelező monogámia. Nem a szabadosság, az ösztönök uralma, de az önfegyelem és a felelősségérzettől áthatott viszony egyenlő elvek szerint nőkre, férfiakra. Mert a férfi, mikor kierőszakolja a nő kinálatát, ezt azzal teszi, hogy keresletet teremt és belekényszeríti a nőt az erkölcstelenségbe. És nem csupán erkölcsi kérdés ez, hanem főleg gazdasági. Ha 40–60 koronás fizetéssel, illetve a posta vezérigazgatója szavával élve „gombostű pénzzel” kényszerítik a nőket a „mellékkeresetekre”, nem lehet azt tisztán erkölcsi kérdésnek venni. Azért küzd a feminizmus a gazdasági követelései teljesítéséért, hogy ne kelljen a nőnek mint eltartóját keresni a férfit, de szabaduljon fel a szerelem a gazdaság békója alól.  Ez az igazi szabad szerelem. Szükséges ehhez a korai házasságkötés lehetősége, hogy alapíthassanak családot azok is, akik egy ember munkájával ezt nem tehetnék és ne menjenek a házasság révébe a megvásárolt szerelembe beletörött emberek és tegyenek tönkre viruló fiatal lányokat.

A másik elv a gazdasági függetlenség mellett a nők öntudatossága. A férjhez menő leány legyen tudatában hivatásának és ha nem mentjük fel a házasságában a hajlamának megfelelő foglalkozás alól, nem fog a férfi oly korán megrokkanni a nagy munkában, melyet egyedül visel. Hogy a foglalkozás nem vonja el a családi kötelesség teljesítésétől a nőt, sok példát tudunk, de a fizikuma is elbírja a kettős terhet, hisz a szenvedés kálváriáját mindjobban járja végig a nő a férfinál. Ha a nő most nem dolgozott volna kettősen, bizony nem lehetne háború sajnos még ma is. Intézményekkel kell segíteni e terhen és a központi háztartás nagy lépés e téren. A nőmozgalom célja itt még a nők szervezkedése együtt a férfiakkal és külön is saját külön érdekeik szerint. Rátér az előadónő a gyermekáldásra is, melynek a feminizmus nem ellensége. De védjük a gyermeket és javítsuk a gyermekhalandóság ijesztő arányszámát, mert addig nem szabad világra hozni a gyermeket, amíg annak élete és fejlődése biztosítva nincs. A csecsemő és gyermekvédelem mellett az anyavédelem is fontos probléma. Ha történnek is ebben az irányban intézkedések, ezek nem elegendők és a feminizmus harcol az anyavédelemmel, az anyasági biztosításig való kiterjesztésért. Az anya e jogánál fogva kapja keresetét, ha anyau funkciója munkájában gátolja. És itt a házasságon kivüli anyát is védeni kell és védeni kell a házasságon kívül született gyermeket is. Az anya gyakorolja végül a maga anyaságát, necsak a négyfal között, de kint a társadalomban is befolyással kell bírnia a közélet minden mozzanatára. Ez a befolyás a választójog által érhető el. A nők részt kívánnak venni a munkában és segíteni akarnak azokon a károkon, amiket nélkülük előidéztek.

A mindvégig érdekfeszítő előadást Greiner Gizella dr. vezette be és zárta be. – A megjelentek sorában láttuk a férfi közönség köréből Nendtvich Andor kir. tan. polgármestert, Oberhammer Antal rendőrfőkapitányt, Tichy Ferenc dr. tanácsost, a joglíceum több tanárát és másokat. A hallgatóság oly nagy volt, hogy el se fért a tágas városi közgyűlési teremben és jutott azokból még a folyosóra is. A hallgatóság lelkesen megtapsolta a rokonszenves előadónőt, aki még az éjjeli vonattal visszatért Budapestre.

 /Pécsi Napló 1918. január 25. 3. oldal/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-notortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr786043613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.