Árvai Tünde történész blogja

Elfeledett pécsi nők nyomában...

71 esztendeje járt Pécsett a lották vezére, Fanni Luukkonen

2013. január 24. - Á.T.

A finn nemzetőrség önkéntes női honvédelmi alakulatának (Lotta Svärd Szövetség) elnöknője 1942 januárjában egy hetet töltött Magyarországon, hogy bemutassa azt az irányítása alatt folyó nemzetmentő munkát, amely különösen a téli háború (1939–1940) után több európai állam nőtársadalma számára követendő például szolgált. Útja során a fővároson kívül kizárólag a fejlett szociális intézményrendszeréről elhíresült Pécset látogatta meg. Fanni Luukkonen Nemzeti Kaszinóban tartott előadása nyomán néhány hónap leforgása alatt új lendületet vett a Nők Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezetének pécsi toborzása és az esztendő végén zászlót bontottak az első leánylevente csapatok is.

fanni.jpg

Fanni Luukkonen kitüntetéseivel
(jobb alsó sarokban az Egyesült Női Tábor jelvénye)

1942. január 24-én szombaton reggel „negyed 8 órakor a borzalmas hideg ellenére is megélénkült a pécsi főpályaudvar.” „Miközben a tél jégvirágokat rajzolt a váróterem ablakára” a tervezett fél nyolc helyett csak kilenc óra után pár perccel futott be a Fanni Luukkonent és kíséretét hozó vonat. A hölgyek Nikolits Mihály főispán finn nyelvű köszöntője után a finn és a magyar himnusz, valamint a Rákóczi–induló dallamára vonulhattak el a vigyázzállásban tisztelgő, szuronyos leventedíszszázad arcvonala előtt. Az alkalomra feldíszített váróteremben már izgatottan várakozó pécsi leányok és asszonyok háromszoros „Eläko Suomi!” (Éljen Finnország!) kiáltással köszöntötték a tábornoknőt.

A vendégek számára a Pannónia Szállóban elfogyasztott reggeli után következhetett az első hivatalos program, a Nikolits Mihály főispánnal és Esztergár Lajos polgármesterrel való találkozás a Városházán. A délelőtt folyamán a polgármester és Várnagy Elemér népjóléti tanácsnok vezetésével megtekintették a Horthy Kertvárost, a Stefánia Egészségvédelmi Intézetet, a tanonciskolát és a szegénytelepet. A generálisasszony mindent tüzetesen megszemlélt és figyelmesen hallgatta a felvilágosításokat, nagy örömének adott hangot, hogy Pécs városa ilyen szociális berendezésekkel büszkélkedhet. Hogy Fanni és kísérői bepillanthassanak a történelmi város múltjába és kultúrájába, látogatást tettek a Székesegyházba, Pécs szabad királyi város Majorossy Imre Múzeumába és a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága által szervezett képkiállításra. A Csatay Lajos altábornagy vezette pécsi hadtestparancsnokságnál tett déli szemlét követően, körülbelül 13 órakor az Üdülő Szállóban részt vettek a Nikolits Mihály által adott ebéden, ahol jelen voltak a város katonai és polgári előkelőségei mellett, a IV. hadtest női honvédelmi munkaszervezetének, az Egyesült Női Tábornak és a Vöröskereszt pécsi fiókjának képviselői is. A főispán a város egész közönségének nevében szólt, amikor kifejezte: „milyen nagy öröm nekünk, hogy a finn testvérnép kiváló képviselőit ebben a régi magyar városban üdvözölhetjük, mert itt kifejezést adhatunk Suomi népe iránt érzett rokonérzésünknek és a nemzeteinknek a mostani nagy harcban oly szorosan egybekapcsoló sorsközösség tudatának.” Az ebédet követően a vendégek visszatérhettek pihenni a Pannónia Szállóba.

Negyed hatkor aztán elindultak a Nemzeti Kaszinóba. Pusztai–Popovits József, a Pécsi Napló újságírója a Pannónia Szállóban rövid beszélgetést tudott folytatni, az éppen első emeleti szobájából távozó Luukkonennel, aki a városról szerzett benyomásait így foglalta össze: "Amikor az ember beteszi a lábát az önök szép városába, hirtelen történelmi levegő csapja meg. (...) Engem különösképp érdekelnek a történelmi vonatkozások és nagyon boldog vagyok, hogy az önök kedves városában ezeket közvetlen közelről tanulmányozhattam. (...) szép város is. A Mecsek hegység lábánál terül el s ha az ember sokáig nézi a napsugárban tündöklő hótakarta hegyet, az egy hatalmas óriásnak tűnik, aki megvédi és őrzi e város kedves lakosságát. Engem a táj művészi szépsége kapott meg."

A szálloda előcsarnokában, ahol sötétkék bocskai ruhába öltözött lányok álltak sorfalat, Luukkonen találkozhatott azokkal az önkéntes pécsi katonákkal, akik még 1938-ban szabadcsapatként segítették hazája küzdelmét. Az előadás kezdete előtt a pécsi nőegyesületek tagjaira is jutott egy kis ideje. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pécsi kulturális szakosztályának nevében Gyuris Gizella egy fekete selyemből készült, fehér sárközi hímzéssel díszített kézitáskával ajándékozta meg Fannit. A szorongásig megtelt Nemzeti Kaszinó nagytermében, 18 órakor kezdődő előadást a finn himnusz hangjai és Faluhelyi Ferencné, a pécsi női honvédelmi szervezet vezetőjének köszöntője vezette be:
Kalmár.jpg

Faluhelyi Ferencné

Tábornokasszony! Mint a magyar nők önkéntes honvédelmi szervezetének pécsi főmegbízottja, asszonytársaim nevében is, magyar szívem örömével és meleg szeretetével üdvözlöm a finn testvért; és üdvözlöm a nő lelkének büszkeségével egy ország vezérasszonyát. Úgy üdvözöljük a legendás hírű „Lotta elnökasszonyát”, mint egy nemzet nevelőjét, ki új eszme hordozója és valóra váltója. Ez az eszme hívja, ébreszti országának asszonyait, leányait; ez az eszme felszabadítja a nőben szunnyadó képességet és annak tartalmat ad; ez az eszme a lélekbe és a testbe újult, friss, feszülő erőket ültet és azt a nemzet szolgálatába állítja. A gondolat és a cél gyönyörű: a hazának és a fajnak védelmére új rendbe sorakoztatni a nő munkáját és ezt a munkát nemzetmentő értékké fejleszteni. A nő felemelkedik és munkája, bár más körülmények között, de egyenlő rangú lesz a férfiéval. A magyar asszonyokban is él az ősi erény. Ezt megmutatta a világháborúban. Szabadságharcaink markotányosa, a törökverő egri nő dicsősége meg nem fakulhat soha. A mai világot rendítő időkben az Ön hős nemzete asszonyainak a karja acél, a feje gondolkodó és a lelke krisztusi. Nemzeti öntudatuk, mint az örökmécses soha nem alszik. Mi szívesen tanulunk tőlük. Köszönjük, hogy eljött hozzánk rokonlátogatóba, hogy megismertesse velünk az ősi múltban elszakadt finn testvéreink új világának új asszonyát. Isten hozta minálunk!”

Ezt követően Csatáry Ágnes a leánygimnázium 8. osztályos tanulója, magyar ruhába öltözve tolmácsolta a pécsi leányok üdvözletét és átadta a finn lottáknak felajánlott piros-fehér-zöld és a város színeiben pompázó szalagdísszel átkötött babérkoszorút. A Lotta Svärd vezetőjének előadását az Agócsy László karnagy által vezényelt Szeráfi Kórus és a pécsi énekkar által előadott magyar dalok és a Himnusz keretezték. A finn Lotta Svärd egyesületről és munkásságáról szóló közel másfél órás vetítőképes előadásában az érdemrendekkel gazdagon díszített generálisasszony Pécs város közönségével is megismertette a szervezet alakulásának fent már részletezett körülményeit. Kifejtette: „A lották célkitűzése az, hogy kiterjesszék az otthon védettségét, gondozó, egészségápoló munkájukat a hadszíntérre is, hogy a katonák erejét ne csökkentse sem a gond, sem a tisztátalanság, sem az elhagyatottság.”

A vendégek még aznap este visszautaztak a fővárosba. A látogatás nem maradt visszhang és viszonzás nélkül. Talán éppen Fanni Luukkonen agitációjának hatására néhány héten belül Magyar Nők Honvédelmi Szervezete néven Nagyváradon megalakult az első magyar lottaszervezet. Még 1942 tavaszán napvilágot látott a Lotta Svärd tagok feljegyzéseiből összeállított Asszonyok a tűzvonalban című kötet magyar kiadása, majd ősszel magyar küldöttség látogatott Helsinkibe, hogy betekintést nyerhessen a finn nők honvédelmi munkájába. 1943-ban Fanni Luukkonen magánlátogatást tett országunkba és a lották munkájával több alkalommal foglalkoztak hazai újságcikkek, hogy irányt mutassanak a magyar nők honvédelmi önszerveződése számára.

tűzv.jpg

A pécsi nők önkéntes honvédelmi munkaszervezetéhez 1942. április 22-től csatlakozhattak a 18. életévüket betöltött nők. Két nap alatt 291 fő jelentkezett, az előkelő úriasszonytól kezdve az egyszerű kesztyűgyári alkalmazottakig. Május elejére 616 tagot számlált a szervezet, de kevesellték, hiszen a háborús viszonyok közepette a 73 000 lakosú városnak sokkal több segítőre volt szüksége. A szervezet felhívásából az is kiderül, hogy a 18 év alattiak honvédelmi kiképzésüket a női levente intézmény keretén belül nyerik, tehát ennek kialakítása is folyamatban volt már ekkor. Zászlóbontásukra csak 1942 decemberében került sor.


A Lották vezetője címmel a Filmhíradó archívumában is találunk egy rövid filmet Luukkonen fővárosi látogatásáról. http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4505
Pécsi Napló 1942. január 20. 5.,1942. január 22. 2.,1942. január 23. 2., 1942. január 25. 2., 5., 1942. december 18. 4. 
Dunántúl 1942. január 23. 4.,1942. január 24. 3., 1942. január 25. 3., 1942. február 10. 2., 1942. április 22. 4., 1942. április 29. 5., 1942. május 3. 6., 1942. május 5. 5. 
Nemzeti Újság 1942. szeptember 15. 6., 1942. szeptember 22. 4, 6., 1943. január 14. 6., 1943. április 7. 7., 1943. július 10. 7. 
A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pécsi kulturális szakosztályának pénztárkönyve 1940-1945. 5. Baranya Megyei Levéltár Rét utcai részlegének egyesületi alapszabály-gyűjteménye. 6. doboz 58. köteg
A kirendelt levente díszszázad részére — a rendkívüli hidegre való tekintettel — kénytelenek voltak Pohli Henrik fűszer– és csemegekereskedőtől (Pécs, Király u. 4.) 15,88 pengő értékben forró feketekávét és rumot rendelni. Baranya Megyei Levéltár C/16. 44153–1942.

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-notortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr935040576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.