Árvai Tünde történész blogja

Elfeledett pécsi nők nyomában...

Egy "Zichy-lány" és a pécsi közélet

2012. december 11. - Á.T.

Az itt bemutatott hölgy élete számos zavaros történelmi időszakon ívelt át. Nem ment férjhez, számára a grófi cím, a fényes világi valamint egyházi karriert befutott fivérek jelentették azt a lehetőséget, amellyel élve Pécs egyik legaktívabb közéleti személyiségévé vált a 20. század első felében. 

Zichy Lujza (Ludovika)
(1866–1946)

A neves zichi és vásonkeői grófi család sarja 1866. április 25-én látta meg a napvilágot a Fejér megyei Nagylángon. Idősebb öccse János országgyűlési képviselő, majd vallás- és közoktatási miniszter lett, míg ifjabb öccse Gyula a pécsi megyéspüspöki trónust a kalocsai érsekire cserélte.
1896-ban a Vasárnapi Újság hasábjain Zichy Ludovika, mint Mária Terézia főhercegnő udvarhölgye tűnik fel, aki egy kalotaszegi leánnyal ruhát cserélve állt modellt "úrnőjének".

ZL_1.jpg

Vasárnapi Újság 43. évfolyam 26. szám 1896. június 28. 435.

1910-ben már a Pécsi Oltáregyesület vezetőjeként működött. 1914-től fővédnöke lett a Katolikus Nővédő Egyesületnek. 1915-ben pedig védnöke a Pécsi Jótékony Nőegyletnek. Továbbá 1918-tól elnöke a Szociális Misszióstársulat helyi szervezetének. A szerb megszállás idején  a nőegylet több tagjával együtt rövid időre fogságba került. A politikai konszolidációnak köszönhetően 1921. szeptember 4-én már alapító elnöke lehetett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pécsi csoportjának. Amikor 1921 őszén a városba érkezett James Pedlow kapitány az amerikai vöröskereszt képviseletében Zichy grófnő állt a fogadóbizottság élén és a tárgyalások során megpróbálta elérni, hogy a település 10 000 rászoruló gyermekének sikerüljön támogatást nyújtani. Horthy Miklós 1921. október 5.-i pécsi látogatása alkalmával a grófnő köszöntötte őt a pécsi nőtársadalom nevében a Széchenyi téren: "Főméltóságú Kormányzó Úr! Az egész boldog Pécs magyar női nevében fejezem ki hódolatunkat és örömünket. Hozta Isten Főméltóságodat. Kívánjuk, hogy sok öröm, boldogság érje, Tartsa meg az Isten soká Főméltóságodat. Éljen Magyarország felszabadítója!" Horthy Miklós a következő szavakkal válaszolt: "A grófnő munkásságának híre messze terjed. Nagyon sokat hallottam a pécsi asszonyok kiváló tevékenységéről bölcs vezetése alatt. Csak dolgozzanak tovább."

ZLHM_2.jpg
A felszabadulás aranykönyve. Pécs, 1931. 79.

1923-ban ő vágta le az első vég vásznat a pécsi szövőtelep szövőszékéről, hogy a cserkészeknek adományozza zászlókészítés céljára. 1925-ben látogatást tett a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Erzsébet Kollégiumában, ahol a vizitáció után meghallgatta az egyetemista hölgynövendékek panaszait. Vélhetően ő buzdította őket arra, hogy sérelmeiket összeszedve írjanak levelet a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elnökének, Tormay Cecilenek, hogy járjon közbe ügyükben. 1934-re már biztosan lemondott az egyesület elnöki pozíciójáról, amelyet a korábbi főtitkár, Gosztonyi Gyuláné töltött be. Nem vonta teljesen ki magát az egyesületek életéből, de elsősorban reprezentációs feladatokat vállalt. 1943-ban lett díszelnöke a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pécsi tanügyi szakosztályának. Vélhetően kora és romló egészségügyi állapota követelte meg a visszavonulást. 

Felhasznált irodalom:
Pécs Lexikon II. Pécs, 2010. 418.
Dunántúl 1921. szeptember 4. 3., 1921. szeptember 8. 2., 1921. október 6. 2., 1923. június 29. 2., 1925. május 7. 3., 1943. április 10. 5.

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-notortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr904959385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.