Deutsch Gizella Anna
(1897–1975)

A később Dénes Gizella név alatt publikáló írónő Ócsárdon született. Édesapja a helyi állami iskolának volt tanítója, majd a komlói bányatelepi iskola igazgatói teendőit látta el. 7 éves volt, amikor édesanyját elvesztette. Mivel mostohaanyjával nehezen békélt meg a kamaszodó leány, idejének legnagyobb részét apai nagybátyjánál, a mecsekjánosi plébánosnál, Takáts Istvánnál töltötte. Csak az ő halála után (1939) költözött Pécsre a Papnövelde utca 16. szám alatti földszintes házba.
Pártfogója tiltotta, édesapja támogatta írói ambícióit. Első novellája a konzervatív szellemiségű helyi napilapban, a Dunántúlban került publikálásra 1918-ban. A különféle periodikák hasábjain megjelenő írások jelentették számára a fő munkaterületet és megélhetési forrást. Történelmi regényeket ugyanolyan szívesen írt, mint korához szóló novellákat. Bekapcsolódott a két világháború közötti konzervatív nőmozgalomba is valamelyest. Tagja volt az 1940-ben tartott országos asszonykongresszus szervezőbizottságának és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pécsi csoportjának gyűlésein, rendezvényein is olvasott fel munkáiból (1942. január 4. Felolvasóest a Kanizsai Dóra és kora című regényből). 1944-ig 34 önálló kötete jelent meg.
A háború után azonban kiszorult az irodalmi életből, egysíkúnak és túlzottan "fehérnek" bélyegzett írásait nem jelentették meg. Elhallgatásának/elhallgattatásának oka abban keresendő, hogy lemondott a valóság és az élet teljességének ábrázolásáról és csak a nemes erkölcsi tanulsággal bíró témákat kedvelte, ami az új politikai irányvonal számára túlzottan "sekrestyeszagúnak" hatott. 1956 után elsősorban vallásos folyóiratokban jelentek meg munkái. Soha nem ment férjhez. 1975-ben hunyt el.

Hagyatékát bérma-keresztlánya Faluhelyi Veronka kezelte, akinek jóvoltából Fekete László elkészíthette Dénes Gizella 1137 tételes bibliográfiáját (1994). Emlékét az ócsárdi templom és a mecsekjánosi plébánia falán emléktábla őrzi. 

Főbb művei:
Aranyliliom
Császármadár
Csipkekesztyű
Csodálatos fazekas (Zsolnay Vilmosról íródott 1927-es könyvét 1965-ben újra kiadták)
Ezüstnyárfák
Fehér torony
Görcsöny ékessége
Harmic ezüst
Hercegkisasszony
Két fehér galamb
Kisasszonykirály
Kökényvirág
Virágének (Amtmann Prosper fuvolaművész életéről)

Forrás:
Tüskés Tibor: Dénes Gizella. Pécsi Szemle 2003/ősz.108–111.
Beszámoló a Magyar Asszonykongresszusról 1940. március 7–12. Stádium, Budapest, 1940.