A pécsi hölgyek számára a 19. században a szabadidő tartalmas eltöltését a kirándulás, a bálozás, a színházlátogatás, az olvasás, a hímzés, a hangszeren való játék és a különféle sportok űzése jelentette. Hosszú évtizedekig tartott mire a széles közönség körében elfogadottá vált a női testnevelés. Miután felismerték a különféle testmozgások egészségnevelő és kedélyjavító hatását fokozatosan kiépültek azokat szervezeti formák, intézmények, ahol gyakorlásukra megfelelő helyszín és alkalom nyílhatott.
1839. június 1. Johann Kohelzer német tornatanító óvoda nyitására engedélyt kapott a várostól. Intézményében a fiú- és leánygyermekek egyaránt részt vettek nyelvi, kézimunka és gimnasztika foglalkozásokon.
1867. június 22. Ünnepélyesen megnyitották a pécsi testgyakorló intézetet, ahol testgyakorlat oktatást nyerhettek felnőttek, serdülő ifjak és leányok egyaránt havi 2 forint díj ellenében. (A tornacsarnok 1873-ban épült.)
A pécsi tornacsarnok 1900-ban a Kert (ma Dischka Győző) utcában (Forrás: Pécsi Szemle 2000/tél)
1870. május 22. Megnyitott az úszóiskola, naponta 8 és 10 óra között látogathatták nők.
1908-ban a hölgyek 8 és 11 óra között fürdőzhettek (forrás: Pécsi Napló)
A Madarász-féle uszoda a mai Hullámfürdő elődje (forrás: Pécsi Szemle 2000/tél)
1871. december 10. Megalakult a Pécsi Korcsolyázó Egylet, amelynek nők is tagjai lehettek.
Az egykori korcsolyapálya a Köztársaság téren
1872 március Herczenberg József vezetésével heti 2x1 (csütörtök 11 és 12 között) órában tornatanfolyam indult az arra igényt tartó leánynövedékek számára, a tanfolyam végén tánctanítás is volt.
1873 Az 1870 óta fennálló Pécsi Torna és Tűzoltó Egylet zászlóavató és alapkőletételi ünnepségén hírt adtak arról, hogy oktatási tevékenységük a leányok nevelésében is fontos szerepet játszik.
1874 Megépültek a tornaudvarok a szigeti és budai külvárosban, ezáltal az elemi iskolák leányifjúságát is bevonták a rendszeres testnevelésbe, de ők még nem vehettek részt a nyilvános tornaünnepélyeken
1884 A Pécsi Polgári Lövész Egylet minden lövésznapon külön helyiséget biztosított a nőknek, ahol légpuskával gyakorolhattak, de versenyeken még nem vehettek részt
1886 A polgári leányiskola is fizetett a testgyakorló intézetnek tandíjat, tehát az iskolai tanrendbe beépült a testnevelés oktatása.
1888 A Pécsi Atlétikai Club vívóversenyén nők is indulhattak.
Felhasznált irodalom:
Bezerédy Győző szerk.: Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. Első kötet. 1867–1945. Pécs, 1987.
Bödő László: Sportlétesítmények Pécsett a 19. században. Pécsi Szemle 2000/tél 83-92.
